Minden, ami körülöttünk történik, a legbensőbb lényünkből ered. Nagyon sokáig tartott, mire sikerült teljes egészében megértenem ezt a mondatot, és még több időre volt szükségem ahhoz, hogy az értelmét, az üzenetét a saját, valamint a környezetem előnyére kezdjem el fordítani. Ma meggyőződésem, hogy ez az élet legnagyobb titka, amit valaha lehetőségem volt felfedezni.
A csoda megtapasztalásának fantasztikus pillanata, az a bizonyos aha! momentum lehetővé tette, hogy felfedezhessem a magamban rejlő potenciált, és eli
ndulhassak a céljaim és álmaim megvalósítása felé. Annak köszönhetően, hogy felfogtam ennek a mondatnak a valódi jelentését, elszakadhattam a múltamtól. Persze mindez nem azt jelenti, hogy varázsütésre elfelejtettem mindent, ami velem történt, és nem is azt, hogy egy reggelen gyerekkori álmaim hercegnőjeként ébredtem volna. Ennél sokkal, de sokkal többet kaptam! Szabaddá váltam! Mit is jelent ez? Azt, hogy tudom, ki vagyok, mit akarok, és tudom, hogy amit akarok, azt jogom van birtokolni, és tudom, hogy bármi lehetek, illetve bármit birtokolhatok. Utópia? Illúzió? Nem, ez a valóság, ami abban a pillanatban mutatkozik meg, amint felvállaljuk a felelősséget a saját életünkért.
MAGUNK IRÁNYÍTUNK
A legnagyobb akadályt mi magunk jelentjük. Az a tény, hogy sokszor két szikla között rekedtünk. Az egyiket az érzelmeink, érzéseink, gondolataink, vágyaink és elképzeléseink alkotják, míg a másikat a múltunk. A múltunk, amit rendszerint más emberek határoztak meg: szüleink, nagyszüleink, testvéreink, tanáraink, barátaink, illetve a rendszer, amiben élünk, az előírások és a törvények. Múltunkat ugyanis nemcsak a saját tapasztalataink, de a számunkra fontos emberek tapasztalatai is ugyanúgy meghatározzák és befolyásolják. Ebben alapvetően még semmi rossz nincsen, ha az nem lépi át a szeretet és a személyi szabadság határait. Ha a befolyás még lehetővé teszi, hogy legyenek saját tapasztalataink, hogy azokat a tapasztalatokat – mindig egy kicsit másként – akár többször is átéljük, hogy lehetőségünk legyen saját döntéseket hozni, még azon az áron is, hogy a következmények ránk nézve kellemetlenek. Ám a való életben ez sokszor másképpen alakul. A befolyás hatására gyakran mások szemével látjuk a világot, és mások tapasztalatai alapján hozzuk meg a döntéseinket. Miért is kellene másképpen döntenünk, mint ahogy azt a hozzánk közel állók tanácsolják, hiszen ők jót akarnak nekünk, és sokkal tapasztaltabbak nálunk. Vagy egyszerűen csak azért alkalmazkodunk, hogy békén hagyjanak minket, és ne kelljen senkinek sem magyarázkodnunk.
Esetleg azért, hogy ki ne hozzunk valakit a sodrából, hiszen a legfontosabb, hogy minden jó legyen. De kinek legyen jó? Miért gondoljuk, hogy mások jobban tudják, mire van szükségünk? Tudatlanság, közöny, kényelmesség. Alkalmazkodni, alávetni magunkat, szót fogadni. Csak ki ne lógjunk a sorból, észre ne vegyenek minket, nehogy mások legyünk, mint a többség. Sokszor hallom ezeket a szavakat azoktól az emberektől, akik próbálnak változtatni az életükön, de sehogy sem sikerül nekik. De vajon miért? Mert csak igyekeznek, csak próbálkoznak! Inkább tegyenek valamit! Tegyék meg a céljuk felé vezető első lépéseket, hogy irányítani tudják a saját életüket! Ne tévesszék szem elől önmagukat, céljaikat és álmaikat! Vegyék figyelembe saját érzéseiket, gondolataikat és véleményüket! Kommunikáljanak, kérdezzenek, kutassanak, kísérletezzenek! Legyenek aktívak!
MÚLT ÉS JELEN
Mi legyen az a bizonyos első lépés? Látásmódunk szűrője a múltunkban alakul ki. Azt, hogy milyen lencsén keresztül látjuk saját magunkat és a minket körülvevő világot, azt a múltunk határozza meg. Amit gondolunk magunkról, azt sugározzuk kifelé is. Amit kisugárzunk, azt vonzzuk magunkhoz. Mindaz, amit nem dolgoztunk fel a múltunkból, csak a rezgések megfelelő pillanatára vár. Minden egyes, a múltban gyökerező, azonosított részünkkel felszabadítjuk önmagunkat, és felfedezzük lényünk és létezésünk alapértelmét. Ekkor jön el az a pillanat, amikor egyre inkább képesek leszünk megérteni saját érzéseinket és gondolatainkat. Fogjuk fel végre, hogy mi vagyunk életünk főszereplője, forgatókönyvírója és rendezője! Meg kell értenünk, hogy minden döntésünkért, minden kialakult helyzetért és minden lépésért egyedül mi vagyunk felelősek. Lépjünk hát ki a két szikla közül, mert ott kezdődik a szabadság!
Energy Vitae magazin