2017 őszén részt vettem Thierry van Brabant, belga jógaoktató, workshopján, ami magával ragadó és inspiráló volt. Látni, ahogy jógázik, hogy áthatja minden mozdulatát, hallani, ahogy beszél a jógáról, érezni, …több, mint harminc évnyi tapasztalatának lenyomata benne volt az előadásában, mely a szelídségről, lágyságról szólt. A francia szó, amit az előadáson használt ’douceaur’ volt – érdekes volt, hogy a franciául értő jelenlévők is számtalan jelentést felsoroltak, amikor próbálták megfogalmazni, hogy mit is fejez ki a szó, az viszont egyértelmű volt, hogy szanszkrit megfelelője…a ’sukha’.
Annyira hatással volt rám a gyakorlás, hogy a szó, sukha, és mindaz, amit képvisel bekúszott a bőröm alá, nem hagyott nyugodni…nyomozni kezdtem. Először magamban kezdtem a vizsgálódást, vajon miért hat rám ilyen erővel ez a kifejezés, a gyakorlás ilyetén alkalmazása. Hamar rátaláltam az okra, a hosszú évekig szilárdan, erősen, hajthatatlanul és hajlíthatatlanul tettem a dolgom, majd hátat fordítva ennek, az elmúlt években tudattalanul is a másik irány felé törekedtem, a lágyság, a szelídség felé.
A kutatás során az első és legmeghatározóbb, amire bukkantam Patandzsali Jóga 2.46 szútrája volt:
„sthira sukham asanam” (a testhelyzet stabil és kényelmes)
sthira: azt jelenti, hogy ’szilárdság’ vagy ’erő’. Etimológiailag a szótő stha, ’állni’ vagy ’határozottnak lenni’ Magában foglalja még bátorságot az elkötelezettséget, következetességet.
sukha: boldog, jó, örömteli, elbűvölő, könnyű, kellemes, lágy, szelíd, and erényes. Szó szerinti jelentése: ’jó hely’ a szótő su (jó) and kha (hely). A kifejezés az eredeti magyarázat szerint egy olyan utazást jelent, amikor is egy jól kiegyensúlyozott kerekű szekéren utazunk, ezáltal az utunk sima, zökkenőmentes lesz, ebből is érezhetővé válik, hogy ez egy mozgással teli állapot…lendület és mozgás, áramlás uralja. Magában foglalja a tenni-akarás nélküli tevés, a megerőltetés nélküli törekvés történéseit.
asana: testhelyzet, ülőhelyzet, a testtartás, amelybe a meditációhoz igazítja a testét a jógi.
Egyet már az elején biztosan tudhatunk, szükséges az egyensúly, ha nincs az egyik, nem lehet a másik:
sthira ~ sukha / ha ~ tha / yin ~ yang
Ha elkezdjük az életünket a sthira és sukha alapján élni máris kikövezzük a kiegyensúlyozott, spirituális élet alapjait. Ugyan Patanjali alapvetően a meditációs pózra vetítette a kifejezést, az összes gyakorlatra és az élet minden területére kiterjeszthetjük a hétköznapokban.
Úgy képzelem el, mint egy gyönyörű terjedelmes fát, ahogy gyökereivel összekapcsolódik a föld megtartó erejével, stabilitásával, törzse szilárd támasztékot nyújt és ágaival az ég felé tart, hogy lágyan, könnyedén minden erőlködéstől és kötöttségtől mentesen elérje az eget.
Ahogy Thierry megfogalmazta, a valóság mélyére hatolva, a jóga megtanítja nekünk szétválasztani a nevet, a formát – formához kapcsolódó érzelmeinket – és annak valódi természetét. Ha sikerül a három szintet különválasztani, megszületik az egység a megismerésünk és a tárgy valódi lényegisége között. Ha jógagyakorlásunk alatt a koncentrációnk tárgyává a szelídséget helyezzük, megfigyelhetjük a három különböző szint szétválását, hogy végül teljesen átadjuk magunkat ennek a lágyságnak, és testünk minden sejtjébe befogadjuk azt.
Sthira és sukha a jóga gyakorlásban
Sthira az ászanázásban azt jelenti, hogy megvan a szándék stabilnak lenni, az izmok egyenletesen dolgoznak, mentesek a feszültségtől és erőltetéstől, a légzés ritmusos, az elme éber.
Sukha izmok és ízületek harmóniában egymással és a gravitációval, a légzéssel az életerő lágy és erőltetés nélküli áramlásban folyik. Az elmében a meditáció békéje, a boldogság és elégedettség öröme jelenik meg.
Ha sthira és sukha egyensúlyban van, akkor minden energiád és figyelmed a könnyedség minőségét táplálja belsődben, vagyis az Önvalóhoz jutsz.
Sthira és sukha az életben
Sthira a ritmus a napban, a folytonosság, hogy kitartóan végzed a dolgod, éled a mindennapok ritmusát, ugyanakkor, ha túlzottan a szilárdság, határozottság (makacsság) felé billen a mérleg egyensúlya és elveszíted a önmegfigyelést és a megértését a test jelzéseinek, hogy adott pillanatban, életszakaszban, mire van szüksége, akkor megfeledkeztél a szelídségről, sukha-ról, amivel magad felé is fordulnod kell.
Sthira és sukha az emberi kapcsolatokban
Sthira a türelem, amellyel együtt jár a lelkierő, álhatatosság, derű; sukha, amely a kedvesség, hála, megbocsátás, öröm és humor. Ebben az esetben is hihetetlenül fontos az egyensúly, ha a kapcsolatot az erő, a szilárdság uralja, akkor oda az elfogadás, a rugalmasság, a nyitottság a változásokra
Sukha a Bhagavad Gíta-ban
2.14 mātrāsparśāstu kaunteya śītoṣṇasukhaduḥkhadāḥ
āgamāpāyino’nityāstāṁstitikṣasva bhārata
Az érzékek kapcsolatai a tárgyakkal, ó Kuntí fia, melyek a forróságot és a hideget, az örömöt és a fájdalmat okozzák, elkezdődnek, majd befejeződnek; múlékonyak; viseld ezeket bátran, ó Ardzsuna!
MAGYARÁZAT: Itt a szukham = öröm, gyönyör A hideg valamikor kellemes, valamikor kellemetlen. A forróság télen nagyon kellemes, de nem úgy nyáron. Ugyanaz a tárgy egyszer örömöt, máskor pedig fájdalmat okoz. Így az érzékszervek kapcsolatai, melyek a hideg és meleg, öröm és fájdalom érzékelését okozzák, jönnek és mennek. Ezért természetüknél fogva múlandóak. A tárgyak kapcsolatba kerülnek az érzékekkel vagy Indrijákkal, melyek a bőr, fül, szem, orr stb., és az érzeteket az idegek az elméhez szállítják, melynek az agyban van a székhelye. Az elme az, ami az örömöt vagy fájdalmat érzi. Az embernek türelemmel kell viselnie a forróságot és a hideget, az örömöt és a fájdalmat, és az elme kiegyensúlyozott állapotára kell törekednie.