Az indiai gyógyászatban, az ayurvédában már évszázadok óta eredményesen alkalmazzák a ghít különböző emésztési problémáknál csakúgy, mint allergiánál, artritisznél, és autoimmun betegségeknél. A ghí olyan tisztított vaj, amelyből főzéssel eltávolították a fehérjéket és a sót, ezért laktóz- és kazeinmentes. Ráadásul még több butirátot tartalmaz, mint a vaj. Csak a közelmúltban értettük meg, hogy miért ilyen jó a hatása: a ghíben lévő butirát (vajsav) erős gyulladáscsökkentő, és stimulálja az egészséges bélbaktériumok fejlődését. A vaj és a ghí kiváló táplálék a beleink és a mitokondriumaink számára. A ghí alkalmas hevítésre, stabil marad, azaz legalább 250 fokos hőmérsékletig nem szabadulnak fel a szabad gyökök. A vaj és a ghí rövid szénláncú zsírsavak kategóriájába tartoznak.
A butirát rövid szénláncú zsírsav (úgynevezett SCFA). Ami a szervezetünk számára szükséges mennyiségben a bélben képződik, a vajban is megtalálható. Ahhoz, hogy mértéke elegendő legyen, az étrendünkben szükség van olyan rostokra, melyeket az emésztőenzimek nem bontanak le, de bizonyos bélbaktériumok számára tápanyagot jelentenek. Ezen rostokat lebontó bélbaktériumok anyagcsere termékei többek között a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA), ezek közé tartozik a vajsav (butirát). A butirát erős gyulladásgátlóként ismert:
🏵️ sok gyulladásgátló gyógyszer hatóanyaga, segít olyan betegségeket leküzdeni, amelyek alapja a krónikus gyulladás.
🏵️Pozitívan hat az immunrendszerre, így véd a fertőzésekkel és betegségekkel szemben. Gondolhatunk ilyenkor a szív- és érrendszeri betegségekre, inzulinrezisztenciára és a cukorbetegségekre, vagy a rákra, amelyet egyre gyakrabban tekintenek a sejtszintű krónikus gyulladás megnyilvánulásának.
🏵️A Crohn-betegek és a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegeknél nem termelődik elég butirát a bélrendszerben.
🏵️A butirát védi a vér-agy gátat, így megakadályozza, hogy nemkívánatos anyagok jussanak a vérből az agyba, és ott gyulladást okozzanak, aminek az egyik megnyilvánulási formája az Alzheimer-kór.